Körülöttünk minden változik. Az idő, az emberek, dolgok. Ezt el kell fogadni. Félelmetes érzés rájönni, mennyire jelentéktelenek vagyunk az idő gépezetében. Bedarálódunk és átalakulunk, mint puha hús a darálóban. Csak azok vagyunk, amit életünkben megtettünk és átéltünk. Sajnálom azokat az embereket, akik erre túl későn vagy egyáltalán nem jönnek rá. És sajnálom magamat is,amiért tudom, hogyan kellene, mégsem teszek úgy.
Hiszem, remélem, bízom benne, hogy van valaki ebben az életben, akit nekem szántak, aki olyan mint én, csak sokkal de sokkal jobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése